Szamostatárfalva a Szamoshát legrégibb települései közül való. A faluban és környékén újkőkorigepida és hun leletek kerültek felszínre.

Nevét 1181-ben, a czégényi monostor határjárása alkalmával említették először és a Gutkeled nemzetséghez tartozó Tatárt nevezték meg birtokosául.

1322-ben itt keltezte levelét a megye (al)ispánja, a Gutkeled nemzetséghez tartozó Gacsályi Elleus (Ehelleus) és 4 szolgabírája.

1323-ban a Gutkeled nemzetségből való Kútéri „Tatár” István a megye egyik szolgabírájaként, valamint Lázári és Daróc birtokok ügyében volt említve.

 Később pedig ugyanő királyi ember volt a Péter fia:Pető mester, Németi város bírája és Darahi Mihály fia: Péter közötti perben. 1355-ben bírsággal sújtották egy perügyben meg nem jelenés miatt Tatárházi István fiait Simont és Miklóst Fülpösi Lőrinccel és a Balog-Semjén nemzetségbeli Semjéni Iván fiát Demetert, majd 1356-ban, és ugyanekkor „Tatár” Miklós kiküldött volt. 1356-ban „Tatár” István fia: János eskütárs volt a Gutkeled nemzetségbeli Börvelyi István fia András és a Káta nemzetségbeli Csaholyi János fia Sebestyén perében.

1406-ban Tatárfalvi Tamás fia Ambrus 14 M. bírság lefizetése mellett kapta zálogba rokonai, Tatárfalvi Miklós fia Pál és testvérei: István, Miklós és Simon tatárfalvi birtokrészét.1411-ben Tatárfalvi Ambrus fia János és nővérei: Anna és Margit tettek panaszt Vetési Ambrus ellen, mivel elfoglalta az ő tatárfalvi birtokrészeiket is. 1458-ban a Tatárfalvi család birtoka, nevét ekkor már Tatárfalva néven írták. 1499-ben birtokosául Mikola Mihályt jegyezték fel.

15. és a 19. század között fő birtokosa Csomaközy Zsigmond, Szegedy Ferenc és Diószeghy Sámuel, akik a falut királyi adományként kapták. 1800-as években nevét már a Szamos előnévvel használták, vagyis nevét már Szamostatárfalvaként írták. 1857-ben birtokosai az Ilosvai, a Décsei és a Mészáros családok voltak.

 

- forrás:Wikipedia.org